Súgó

Elemzés indítása

A cégek válaszait a baloldali listából kiválasztható változók szerint elemezhetjük úgy, hogy a változót az elemző mezőre húzzuk.

Az elemzésbe egyszerre legfeljebb két változót vonhatunk be.

A változók kiválasztása után a kapott eredményt nyomtatható verzióban is megjeleníthetjük és elmenthetjük.

Egy változóval történő elemzés

Egy változó kiválasztása esetén az adott változó típusától függően eredményként egy gyakorisági táblát és a legfontosabb leírós statisztikákat tartalmazó táblázatot kapjuk meg.

Kategóriákat tartalmazó – nominális és ordinális mérési szintű – változók esetében a gyakorisági tábla megmutatja, hogy az egyes kategóriákba hány cég tartozik valamint hogy ezek az összes cég hány százalékát teszik ki. A leíró statisztikákban szereplő gyakoriság megmutatja, hogy összesen hány cég adott érvényes választ az adott kérdésre, a módusz pedig azt, hogy melyik válaszkategória volt a leggyakoribb.

A mennyiséget mutató – skála mérési szintű – változók esetében eredményként a leíró statisztikákat tartalmazó táblázat jelenik meg.

Két változós elemzés

Két változó bevonása esetén a változók típusától függően az elemzés háromféleképpen történhet.

Két kategoriális változó elemzésekor eredményként egy kereszttáblát kapunk, amely megmutatja, hogy a két változó közös kategóriáiba összesen hány cég tartozik. Az év és megye változó bevonásával például megtudhatjuk, hogy egy adott évben és egy adott megyében összesen hány cég válaszolt. Az eredményeket megjeleníthetjük százalékos formában is. A „Sor” kiválasztása megmutatja, hogy az adott sorba tartozó összes cég hány százaléka tartozott az oszlopban megjelenő változó egyes kategóriáiba, az „Oszlop” kiválasztásával pedig az oszlopban szereplő cégek soronkénti megoszlása jelenik meg. A „Totál” opció az összes válaszadóhoz viszonyítva jelzi, hogy a cégek hány százaléka szerepel a kereszttábla egyes mezőiben.

Egy kategoriális és egy skála típusú változó elemzésekor a skála típusú változó átlagait kapjuk meg a másik változó kategóriáinak bontásában. Azaz például a megye és a statisztikai állományi létszám változó kiválasztásakor megtudhatjuk, hogy az egyes megyékben mekkora volt a cégek átlagos statisztikai állományi létszáma.

Két mennyiséget mutató változó elemzésekor eredményként a két változó közötti korrelációt kapjuk meg. A statisztikai állományi létszám és a várható létszám kiválasztásával például megtudhatjuk, hogy az aktuális és a várható létszám milyen erősen függ össze egymással.